writings about me (eng+hun)

  

- vs.hu 
-kontracinema.com
- Filmvilág
- Artportal  
- Balkon (2011/6)

 
+ részletek:
 

Élet és Irodalom (2005)
Stőhr Lóránt


(...)
A Mediawave szerencsére még őrzi kísérleti szekcióját, melynek idén az egyik legérdekesebb, egyben legkimerítőbb darabja, Lichter Péter Éjszakai előadása a filmi hatáskeltés mechanizmusait vizsgálta negyven percen át. A vízcsöpögés, az óraketyegés, a cipőkopogás zöreje, valamint a kontrasztos megvilágítású, ferde beállítású képek és a horrorisztikus nagyközelik egymásra vágása ismétlődő szekvenciákban egyszerre bontotta le a klasszikus film noirok és thrillerek kliséit, és építette újjá álomszerű, töredezett elbeszéléssé. (...)


Film.hu (2005)
Sóoky Sarolta


Néhány alkotónak ismét nem sikerült a téma és a hossz tökéletes arányára vonatkozó nézői elvárást teljesítenie. A kísérleti filmek közül először Lichter Péter Éjszakai Előadás című munkája került bemutatásra. A 38 (!) perces alkotás szöveg nélkül, csupán hangeffektusokkal és nagyon erős képekkel operál. A mozdulatok néha elcsúsznak a zörejektől, de ez legyen a legnagyobb bajunk. Sajnos nem ez az. Mert mit látunk? Vissza-visszatérő motívumok gyönyörű fekete-fehér fotókba és egyre irritálóbb hangokba ágyazva egy felvállaltan hangulatteremtő filmben. Azonban mivel nincs sztori, nincs gondolatvilág, a hangulat mint segédeszköz így nem szolgál semmit. Szívfájdalom ez a film, mert csodaszép képekkel mutat be – ahogy a zsűri fogalmazott:„makrohangulatot a mikrovilágban”. Nem tartunk sehová. Se a film, se a néző nincs vezetve. Agyalok, de hiába. Az egyetlen rejtély hogy télvíz idején (miközben magányosan nyikorognak a lengő hinták, az ablakon csorog a hólé és fagyoskodva álldigál egy kishölgy) hogyan kerül a szobába egy légy?


Apertúra magazin (2010)


(...)
Laikusok számára (mint jómagam) talán a téma és forma illeszkedése, vagy ennek hiánya adhatja meg a szükséges támaszt. Lichter Péter Félálom című filmje ennek kiváló példája, amennyiben a gyermekek álomba merülésének érzékeny fázisát szembesíti a szomszéd szobából áthallatszó tizennyolc éven felülieknek szóló rekreációs tevékenységgel. Ezt a gondolatmenetet egy ágyon forgolódó gyermek és különböző szex(mozgó)képek szabadmontázsában látjuk leképeződni a vásznon, a filmszalag olvasztásával, égetésével megtoldva.


Filmkultúra online
Soóky Sarolta

(...)
A tudatalatti gammából alfába, majd bétába vándorló kótyagos követhetetlen és rögzíthetetlen kalandozásait ejti képcsapdába Lichter Péter álomfilmje (Félálom). A szupernyolcas kamera leereszkedik az „eresztékekig”, akár József Attila Ódája, egyszerre jár kint és bent, a látható és láthatatlan világban, vesébe lát és bekamerázza az agyat. Mi ez? Az ébredés előtti utolsó mámor, képekkel, amiket az agy önkényesen egymásra dobál oda vagy visszafelé, miközben az ablak alól egyre erősödő madárcsicsergés acsarkodik a valóság mellett. A valóság mellett, melyet a kísérletiek kikockáztak, felszabdaltak, átkevertek, „újravettek”. Képes protestálásuk felveti a kérdést: vajon melyik a valódibb létezés? A felszabadult, belevetett levés-e, avagy az, ami odakint leselkedik az elsötétített mozitermen túl?

Sound of Eye

2010)

Dream or nightmare, Light Sleep recaptures the fabric of the unconscious through decomposing film. Eros fades away as the delicate and sparse soundscapes of Márton drift into silence, allowing sleeping beauties to finally sleep. Memory regained, memory extinct; memory of what you crave and what you lost. 


Wall Street Journal (2011)

This edition includes John E Schmitz's "The Voices" (1953), and Beryl Sokoloff and Crita Grauer's "Necromancia" (late 1950s). But there's also more recent work, like Raymonde Carasco's "Gradiva Sketch I" (1978) and Lichter Peter's "Light Sleep" (2009).  

http://online.wsj.com/article/SB10001424052748704005404576176751704070930.html