Az utolsó filmtekercseket szenteljétek
Fel, a tapsotok lélegezteti ezt a fránya
Képmutatást,
Ballagjatok végig a díszletek között,
Hogy
Érezzétek a hungarocellek szeretetét.
Motyogva beszélő asszisztenseket pofozni
Rest vagyok, a ragyogás tölti be
Morfondírozásotok mechanikáját.
Az utolsó mozielőadás előtt kezet kell mosni,
A filmnézés laktató narancsait rágják az operatőrök.
A nagy zabálás
Császárait követi a légierő.
„ACTION!”
Egy keresztapa lógatja lábát a cápák
Vörös zápfogának, apokalipszis
Helyett a jelennel fecseg a krízis.
Fellini szerelmes a kövér
Nők unalmas tüdejébe.
Mihaszna legényeket
Lékel a lélek kertibolondja,
És ahogy a fővilágosító mondja,
Nem szabad etetni a szárnyas fejvadászt.
Esőemberek várják a havazást,
A fahrt fáradt hátán cipelik a kamerákat,
Mint valami szürke, mocskos anorákot,
Vetkőztetik
A 16 éves segédoperatőrt.
A gépész
Bácsi
Szendvicset köhögve nézi
A hömpölygő muszterek Űrodüsszeiáját.
Miféle mikrokozmosz ez?
Miféle mulatság vezette idáig a bájos hangmérnököket?
A hangmérnök feladata a szépség kiszűrése.
A tolószékes hanghullámok bekanalazása.
Az űrállomások feltöltése.
A mikroszkopikus hadihajókból kiszedegetett egérfogókat rendszerbe tenni.
A hangmérnököknek tilos szeretkezni a mindenesekkel.
A hangmérnököknek tilos fordítva írni a „SZÜNET” szót.
A hangmérnököknek tilos levegőt venni a rendezők mellett.
A hangmérnököknek tilos betiltani a frekvenciák balett-előadásait.
A hangmérnököknek kötelező szmokingban vécére menni.
A hangmérnököknek kötelező a sorban állás a cickányok szereplőválogatásán.
És
Kivételesen
Tilos az operatőrökkel összeszűrni a levest.
A forgatásokon talált
Mini-elefántok lefilmezéséről szóló törvény első §-a:
„ A forgatásokon talált mini-elefántokat
A megfelelő ellátás után, csakis a radírszörnyeknek
Kijáró tisztelettel, odaadással és önfeláldozással lehet
Lencsevégre kapni, csakis nagyon nagy látószögű objektívvel,
Hogy az alanyok a megfelelő torzítással kerüljenek
A mindenható vászon isteneinek a színe elé”
Nincs felesleges panasztétel
A kovamoszatok fegyelme honol az alkotás alatt.
Az operatőrök figyeljék meg retinájuk
Összehúzódásának szabályszerűségét.
Az operatőrök operálják meg az operák Óperenciás beleit.
Az operatőrök házirendje:
Operatőrnek tilos a sugdolózás a fanyar fenyőkkel.
Operatőr csokoládét nem főzhet kamerájával.
Operatőr nem sakkozhat a titkos szerelmeink kaktuszültetvényein.
Operatőr matematikai axiómákat nem dönthet meg szándékosan.
Operatőr nevének megemésztése tilos.
Operatőrnek nevetni tilos.
Operatőrnek lenni jó.
A filmtudományok lektora
Filmedből mekkora
Darabot darabol?
Kivág, kiszel, kinyes, rabol!
Kínos sivatagba tévelygő filmszínészeket
Idomítani dupla nagy kín, dupla nagy öröm.
A filmrendezés anatómiai alapjai:
A film megtanít a szemeddel lélegezni.
A film megtanítja meghallani a képeket.
A film egy szent agyának lépései.
A film tudásának cserepeinek összerakása a mi feladatunk.
A filmet össze kell hangolni a szívritmusunkkal.
A filmet meg kell tanulni megérinteni.
A filmvászon egy szoba ajtaja.
A filmvászon az álom képernyője.
A filmet érezni kell, és nem pedig érteni.
A film matematikája a nem létező matematikája
Hogy megtanulj a fény szerelmesének lenni,
Olvass a gondolataimban.
2003
Az összkomfortos és kényelmes anyaméh
Igen, tehát mesélek az összkomfortos és kényelmes anyaméhről,
Amely kényelmesebb és szentebb a legitim óceánjáró gőzösöknél,
És a mulatók hányás illatánál.
A kamera becsusszan a világ bőre alá,
A kamera becsusszan a méhlepények és hajszálerek pitvaraiba,
A kamera meglesi az embriók unalmas nyugodtságát.
A vágás helyett képzeljetek egy konyharuhát a pupillám tövén,
És észrevehetitek a tökéletes szépséget.
Az anyaméh csendje a gulyásleves melegségét jobban szereti,
Jobban reklámozza, mint a csók legelső és legérzékibb forróságát.
A lágytojás se pontosabb lakás, a lágytojás se izgalmasabb tér
Mint az anyaméh bensőséges csodája.
Krumplirózsát egyetek a szülés szinkronizálása előtt.
A snitt legyen a mi istenünk, a snitt legyen a pápa, a pátriárka.
Az anyaméh pótolhatatlan mit a kamera optikája.
Papucsállatkákat viszek a babádnak,
Galacsint és porcicát tenyésztek a babádnak.
Begyűjtöm az apokalipszis némaságát, a zodiákus barnaságát a babádnak.
Az anyaméh legyen a lakásom, a párna, a cigaretta, a pornóújság, a pincérvigyor,
Az anyaméh legyen a fotelrugó, a kókuszdió, a pipacsszirom,
Az anyaméh legyen a csend-doboz, az újságárus, a vlagyivosztoki jégvirág.
Belélegzem a kameraszemét, és kifújom a pillanatok oxigénjét,
A jeleneteket megfelezem, begyűröm az agyamba és várok.
Várok a szerelemre, várok a padlás nyikorgására, várok a metróra,
Várok a vaginák legyintésének csúcsíves rózsaablakaira, mik finomabbak a franciakrémesnél.
Elsötétedés után a jelenetváltás próbaköve árnyékolja be térdemet.
Imádkozom a pederasztáknak, hogy vegyék észre az anyaméh komfortosságát.
Tanuljanak a Neptunusz, az Uránusz, és a Bajkál-tó zseniális építészei az anyaméh
Furcsaságáról, folyékonyságáról és toleranciájáról.
A pedikűrösök kanyar elötti visításától zajos a vak külvilág: az anyaméh nem vesz
Tudomást a szentekről, a vitorlákról, és az almáspitékről.
A szerelem apolitikus.
Az anyaméh asztronautája magányos.
2002
Modern hemoglobidok hallucinációja
Zárd markodba utolsó gondolatod az első csók előtt,
A puncs szagától fulladoznak a fodrászok.
A holnapnál jobb a tegnap, a vér pedig édesebb a sónál,
A jobbféltekén koponya-dalt üvölt az agy,
A drog golyóstollain kékül a bűn.
A szerelem gázkamrája rózsaszín,
Csend és zsíros kenyér a fő bútorfajtája.
Méla vörösvérsejtek operaelőadásokon alszanak:
A zene az 1. hallucinogén torreádor.
A csók nyelveinek birkózásából példátlanul rajzolódnak ki
A szerelem mozgásgörbéi.
A sóhajtás mély, a fanszőrzet erdészei súgják a füledbe a titkot:
A „ZS” nem az utolsó betű.
A padláson pikadorok paroláznak,
Vér volt vaginám vívmányán.
Felemás nemű adjunktusok keverik a citrom-kék
Oldatok fehérségét a sárga pirosságáig. Ez volt az a kísérlet,
Ami elindította a hemoglobidok lavináját.
Ledarálom az ujjaimat: modern szobor.
A világ egy hatalmas mandala.
Unom a kövér nő tüdejét.
Soha sincs semminek vége.
2002
Pola-X
Szerelem szőrzetétől tüsszögök, a sárga taknyom
Csomagolva menekül duzzadt orromból: téli bú ez.
A szerelem tócsája puhább, mint egy tank-nyom.
A bor részeg lépdelése boltos mély hanggal teli B az.
A pajzán prédikáció teszi szentté az életét a sörnek,
A hab, a sós savvá lett árpából ernyedt tüdők bugyboréka,
Ezek mik éltetik torkomat, ha végül úgy is megölnek
A fehér rákrudacskák. Cigaretta: felrobbansz, mint a béka.
Kókuszok magányos bölcsessége a kihűlt homokban.
Pilinszky tudom, sosem járt még a Bahamákon,
És őszintén szólva bevallom, nekem is az a mákom,
Hogy a legtöbb cápa nem itt, hanem ott van.
A gépek között versikém duzzogva kátrányt mos.
Ami bennem vakmerő, az benne kékesen hátrányos.
Végtelenségig írható az életünk lányregénye,
Csak az a kérdés, hogy buzgó csuklónk, hajh, legény-e…
2002
6 másodperces vámpír
Kiszívhatnám véredet,
Hogy álmodjál majd szépeket.
Kitéphetném zöld epéd,
Hogy fortyogjon a főtt ebéd.
De nem teszem. A halál már úgy is méreget.
2001
Kedves Narancsautomatám!
Tudom, lehet nálam kis papucs, kabát,
Mindig hívhatom a hű narancsautomatát!
Érmékkel kibélelt bús fémdoboz,
Légy újra barátom, megint citrom ellenes!
A betűharc gyümölcsei sorakozzanak mögénk,
Küzdjön megint „K” ellen „É” „M” ellen „S”!
Sejtem mennyire fáradt lehettél,
Az után az ádáz harc után,
Mikor a savanyú Citrom ezredes
Kitépte csavarjaid, mert aznap megettél
Olajjal habzsolva, (hehe) meg bután
Vagy száz citrom fegyverest.
Ez a háború, e gyümölcs-küzdelem,
Épp oly fontos, épp oly végtelen,
Mint narancs szíved, a narancs végeken,
Ezért kell, hogy a citrombetűkkel küzdj velem.
Most hát öcsém, itt van nálam a balta s lapát,
Ezzel vívni hívom a hű Narancsautomatát!
2003
Szörnycsokoládé
A szörnycsokoládé íze ócska,
Bár habzsolják a szörnyetegek,
Állaga, mint a hulla-zacskó,
Árából csak szőrt vehetek.
Árából szörny-szőrt vehetek,
Mi télen, nyáron divatja múlt.
Szörnycsokoládék, szöcskezabálók,
Gyomrom ég, ha jár veletek.
Szörnycsokoládé béltudománya,
Májszaporító vérbuboréka,
Zsírcsalamádé mért kukorékol,
Nem tudja senki dédunokája.
Szörnycsokoládé tengeralatti hájrakománya,
Fecskefaló forradalmár széleshasú gőze!
Szerelmeink kalapálnak, bús szájhagyománya
Tojástörő lakomákon kiabálni bősz-e?
A szörnycsokoládé íze szaftos,
S bár kanalazzák a szörnyetegek,
Állaga, mint a moszatszendvics,
Árából csak sört vehetek.
Zöld sört vehetek, csak azt vehetek
2003
Zokni tivornya, zokni züllés
Zokni tivornya, zokni züllés,
Ragacsos holmikon molylakoma!
Kár belétek szövet zabálók,
Prücsök kábelen foltgabona!
Porcica nyúzó zoknivagányok,
Zoknilidércek, zokniba hányók,
Cérna füles, spárga spagettik,
Fiókdöngölők voltatok eddig!
Ruhaszörcsögők voltatok eddig:
Zokniszex volt szombattól keddig!
Nem lesz többé Zokni-Gomorra,
Rendrakó ügyködés a zokni gyomorra!
2003
A Rímrém
Láttál tegnap egy hörcsögöt,
Ki búza-vodkát vígan szörcsögött?
A füléből csöpögött morc pepsi-cóla,
E bigyónak nem volt sok koncepciója.
Én láttam őt.
Oda szólt, hogy figyusz apám, tölts
Még ilyet, és ne bámulj holmi japán bölcs!
Csaposnak vesz ez a nagyon szimpatikus
Lény: bennem beáll a kínos színpadi-kuss.
Én beszéltem vele.
Ha álmodnék, nem viszketne tömpe orrom.
Mondom neki: kérem, ha lehet, spóroljon
Az alkohollal, mert még a vers végére lehány.
Hát megtette: érzékeny lettem, mint egy szerelmes leány.
Lerogyva potrohára huppant, ez a kártyavár
Mondom, olyan hevülten büdös, mint egy kályhagyár.
Ha ember lenne, talán levegőre vinném.
De hát Ő már csak ilyen. Egy dandy. Hisz Ő a Rímrém.
Kifordított versike, zokni himnusz
A farmerom kékes, akár az ég.
Ég a farmerom akár a kék.
Tegnap zöldesen csepergett a zápor,
Mint egy csepp, lepergett a zöld tegnapáról.
A hajnal színesebb az esti képregénynél.
A haj nyal, az est egy színes eb, a regénykép él.
Az álom furcsasága érthetetlen film folyam,
De ha ágyba fúr, családom áll én feledtem, s kiflim olyan
Vajas vagy lekváros, hogy holdnak véled te Én.
Szerelmem vagy te város, hortyognak veled a tehén
És juh-csordák a lassú folyam két partján szerte a fák alatt,
Hol holnap előtt hajdan a testes és békés FÁK aludt.
2001
Divatos vers a Nagy Valakiről
Régóta vártam már az első hópihét az utcán,
Ám csak pár esőcsepp talált otthont orromon.
A furcsa ősz rideg, mint a némává pirult szám,
És melegségre fáj foga: vacog, akár a hormonom.
A csendet árulják a téren, puha télikabátként nekem,
De én csak a zegzugokból összegyűjtve iszom e lágy teát.
Most tehát itt dekkolok, míg nem jön a huszonegyesem.
Dideregve dünnyögök, és hapcizással gondolok terád.
Nagy divat lett a hapcizás itt Kedvesem, hódoljunk neki.
A tüsszögésed, e lányos tüsszögés, parány akár a Maki.
Szeretsz Kedvesem a láthatatlan Napsugárnak tetszeni?
Kedvesem?! Kivagy?! Nem ismerlek, hiszen neved: Valaki.
2001
Melodráma visszafelé, sorról sorra play back, (azaz kezd a végén)
Eldurran egy lövés (durr), fejedhez nem dumálok már.
Minek csinálsz ilyet? Hogy megüsselek? Kinyírjalak?
Markodban a töltött pisztoly egy mozdulatra vár.
Itt ülsz meredt szemekkel, kehes fejeddel: per-pillanat.
Kíváncsi lennék, hogy ebből hogy mászol ki komám.
A remény elbutult hasadban, mint egy kiégetett nap.
Leégtél, akár egy félbalkéz, vén benzinivó piromán.
Felhívtad Őt, hogy elmakogd szépségét, de ciki: tegnap.
Hat rád, mint kapusra egy jól irányzott, begyúrt gól.
Csak bámulsz bele a világba, te csak (blabla) te csak…
Agyad rózsaszín lett, ugyanúgy ahogy a felvizezett kecsap.
Kiszúrtad őt a parkban, véletlenül: … épp a múltkor
2001
A pillanat hatása alatt
Hátul ültél, arcod arányait
Csak sejteni tudtam, ilyen a pech.
Szemem viszkető kíváncsisága vitt,
Mint számlákat a vén APEH.
Pepecseltem, hiszen hajad szép volt,
( Néha kövéren eltakart egy néni,
ki bűzlött, mint egy ajándékbolt. )
Neved Klári? Zsófi? Móni? Évi?
Najó, elég. Kifúrja horpadt oldalam
hogyan festesz. Előre. A szűk tribün
úgy imbolyog, mint sprint alatt a mell.
…és… és… és… arcod, meg mindened… érdekes akár a bűn.
2001
Bertalan baba dala
Bertalan szőrtelen kobakja
Szent, vakarni helytelen, ha ezt hagyja,
Morogni kezd,
Hát ez a babakedv.
Bertalan manókat verbuvál,
Mesébe illő füle hallja, -mert búvár
Ő a tengerében,- daluk részegítő. E legényke
Már varázslat-csősz, bár alig fér el egy tenyérben.
Bertalan homlokán
Ott a tudomány, korán
Vésett könny-gyűjtő ráncokat,
Puszilni puhán e babalordot,
Nem érdeklik a babagombok,
Nem érdeklik a babagondok,
Felnőtt világot kreál,
A járókalét szép, kreol
Babalányokat vetít a babaretina elé.
Bertalan
Pupillája
Parttalan.
Bertalanok baba álmot mérnek,
Bertalannak szomorú az ének,
A babakirályság kopasz ura Ő,
Oázni márpedig itt kötelező,
Kéremszépen,
A babaőrség ügyel a babarendre,
Babapapák babamamákat puszilnak rendre,
Babakutyák csaholnak a bababetörőkre,
Babamagyarok támadtak a babatörökre.
Bertalan babadalokat hallgat bajszait pödörve,
Ha a babadal tarthatatlan, a költőt vessék a bababörtönökbe,
-örökre-
„hehe”
Dörmögte Bertalan,
Pofikája bár bőrtelen,
Babakópék szabadságát zengeni kell,
ÓÓÓÓ Babaistenek!
Bertalan szőrtelen kobakján a szent puhaság
Kisimul, ha babaszörnyek a közelben nincsenek.
2003-09-23